Ugrás a tartalomhoz

свой

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
падеж ед. ч. мн. ч.
м.с.ж.
Им.свойсвоёсвоя́свои́
Р.своего́своего́свое́йсвои́х
Д.своему́своему́свое́йсвои́м
В. (одуш./неодуш.)своего́
свой
своёсвою́свои́х
свои́
Тв.свои́мсвои́мсвое́й свое́юсвои́ми
Пр.своёмсвоёмсвое́йсвои́х

свой (svoj)

Kiejtés

  • IPA: [svoj]

Melléknév

свой

  1. saját
    по своему обыкновению ― po svojemu obyknoveniju ― szokása szerint
    к своему великому удивлению ― k svojemu velikomu udivleniju ― legnagyobb csodálkozására
    не верить своим глазам ― ne veritʹ svoim glazam ― nem hisz a szemének
    оставаться при своём убеждении ― ostavatʹsja pri svojóm ubeždenii ― kitart a meggyőződése mellett
    я потерял свою книгу ― ja poterjal svoju knigu ― elvesztettem a könyvemet
    он знает своё дело ― on znajet svojó delo ― érti a dolgát
    своя дача ― svoja dača ― saját nyaraló
    свой угол ― svoj ugol ― saját sarok/zug
    своего производства ― svojevo proizvodstva ― saját termelésű
    своими собственными руками ― svoimi sobstvennymi rukami ― saját kezűleg
    взять свою судьбу в свои руки ― vzjatʹ svoju sudʹbu v svoi ruki ― saját kezébe veszi sorsát
    я её за свои деньги купил ― ja jejó za svoi denʹgi kupil ― a saját pénzemen vettem
    у всякого свой вкус ― u vsjakovo svoj vkus ― mindenkinek megvan a saját ízlése
    у них свой дом ― u nix svoj dom ― saját házuk van

Lásd még