лицо

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
eset e.sz. t.sz.
alanyeset лицо́ ли́ца
birtokos лица́ ли́ц
részes лицу́ ли́цам
tárgyeset лицо́ ли́ца
eszközh. лицо́м ли́цами
elöljárós лице́ ли́цах

Orosz

лицо (lico)

Főnév

лицо sn

  1. arc
  2. ábrázat
  3. színe, felső/elülső oldala (vmnek)
  4. arculat, jelleg, profil
  5. személy
  6. személyiség
в лице (кого-л.)
(vknek) a személyében
главное действующее лицо
(színház) főszereplő (személy)
должностное лицо
hivatalos személy
знать (кого) в лицо
látásból ismer (vkt)
измениться в лице
elváltozik az arca
исчезнуть с лица земли
eltűnik a föld színéről
лицо, имеющее право на пользование
gazd jog haszonélvező
лицом к лицу
szemtől szembe
на лице написано
átv arcára van írva
не иметь своего лица
nincsen sajátos jellege
не ударить лицом в грязь
megállja a sarat; nem vall szégyent [tkp. nem esik arccal a sárba]
от лица (кого-л.)
(vknek) a nevében
показать своё настоящее лицо
megmutatja az igazi arcát
показать товар лицом
kedvező színben tüntet fel (vmt)
сказать (кому) правду в лиц о
szemébe mondja (vknek) az igazságot
смотреть в лицо опасности
szembenéz a veszéllyel
сохранить своё лицо
megőrzi sajátos arculatát
стереть с лица земли
eltöröl a föld színéről
удар в лицо
arculcsapás
частное лицо
magánszemély
черты лица
arcvonások
это вам к лицу
jól illik/áll önnek [tkp. az arcához]
это нам не к лицу
ez nem illik hozzánk