конец

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
падеж ед. ч. мн. ч.
Им. коне́ц концы́
Р. конца́ концо́в
Д. концу́ конца́м
В. коне́ц концы́
Тв. концо́м конца́ми
Пр. конце́ конца́х

Flag of Russia.svg Orosz

конец (konec)

Főnév

конец (m.)

  1. vég
тупой конец карандаша 
a ceruza tompa vége
конец верёвки 
a kötél vége
конец дороги 
az út vége
конец крыла 
szárnyvég
конец палки 
a bot vége
на самом конце деревни 
a falu legszélén
сидеть в конце стола 
az asztal végén ül
конец зимы 
a tél vége
конец месяца 
a hónap vége
конец рабочего дня 
a munkanap vége
конец сезона 
{az idény/a szezon} vége
к концу года 
az év vége felé
конец войны 
a háború vége
конец матча 
a mérkőzés vége
конец обеда 
az ebéd vége
конец отпуска 
a szabadság vége
конец предложения 
a mondat vége
конец романа 
a regény vége