край
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | кра́й | края́ |
| birtokos | кра́я | краёв |
| részes | кра́ю | края́м |
| tárgyeset | кра́й | края́ |
| eszközh. | кра́ем | края́ми |
| elöljárós | кра́е | края́х |
| helyhat. | краю́, кра́е |
Kiejtés
- IPA: [kraj]
Főnév
край • (kraj) hn
- széle vmnek
- vége, pereme (vmnek)
- táj, vidék
- быть на краю гибели ― bytʹ na kraju gibeli ― halálos veszedelemben v. a halál torkában van
- в наших краях ― v našix krajax ― a mi vidékünkön; mifelénk
- края раны ― kraja rany ― a seb szélei/nyílása
- литься через край ― litʹsja čerez kraj ― átv is kicsordul
- на краю могилы ― na kraju mogily ― a sír szélén
- на краю света ― na kraju sveta ― a világ végén
- на самом краю ― na samom kraju ― a legvégén
- налить стакан до краёв ― nalitʹ stakan do krajóv ― színültig/csordultig tölti a poharat
- по краям ― po krajam ― a széleken
- полный до краёв ― polnyj do krajóv ― színültig telt
- родной край ― rodnoj kraj ― szülőföld
- слышать краем уха ― slyšatʹ krajem uxa ― fél füllel hall
- тёплые края ― tjóplyje kraja ― melegebb vidékek