край

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Belarusz

край (kraj)

Kiejtés

  • IPA: [kraj]

Főnév

край hn

  1. széle vmnek

Orosz

край (kraj)

Kiejtés

Főnév

край hn

  1. széle vmnek
  2. vége, pereme (vmnek)
  3. táj, vidék
eset e.sz. t.sz.
alanyeset кра́й края́
birtokos кра́я краёв
részes кра́ю края́м
tárgyeset кра́й края́
eszközh. кра́ем края́ми
elöljárós кра́е края́х
helyhat. краю́, кра́е
быть на краю гибели
halálos veszedelemben v. a halál torkában van
в наших краях
a mi vidékünkön; mifelénk
края раны
a seb szélei/nyílása
литься через край
átv is kicsordul
на краю могилы
a sír szélén
на краю света
a világ végén
на самом краю
a legvégén
налить стакан до краёв
színültig/csordultig tölti a poharat
по краям
a széleken
полный до краёв
színültig telt
родной край
szülőföld
слышать краем уха
fél füllel hall
тёплые края
melegebb vidékek